Amikor még én jártam a játszótérre – ez nem tegnap volt, de azért annyira nem is régen (vagy legalábbis szeretném ezt a látszatot kelteni) –, nyakamba akasztottam a lakáskulcsot, szüleimnek jeleztem távozási szándékomat, s az inkább csak eligazító jellegű, rutinszerű „Vacsorára itthon legyél!”…