Friss topikok

  • Janos Mohacsi: legfrissebb.info/18-rengeteg-holttest-kerult-elo-egy-magyar- maffiabirtokrol/ 20 évig tartó banda... (2016.06.21. 12:36) Mikuláš Černák és a magyar maffia
  • Zed4preZ: @abcd1234: az anyagi egzisztencia relatív fogalom, akik Magyarországon ún. mélyszegénységben élnek... (2015.08.20. 16:50) 1718. Következmények és mulasztások
  • lékek és ellensúlyok: @midnight coder: ""A baloldalon jelenleg egyeduralkodó Smer választói jórészt nemzeti érzelműek ... (2015.08.15. 16:23) 1716. Vannak itt balliberálisok?
  • Dr. Smit Pal....: Visszafoglalni az utolso negyzetcentimeterig, es halomra loni az osszes mocskos romant. (2015.06.30. 21:49) 1703. Mit kezdjünk Trianonnal?
  • midnight coder: Egy országban a szabadság kb. arányban van a fegyvertartás szabadságábal. Lásd USA vs Észak-Korea.... (2015.06.02. 06:38) 1698. Egy lefegyverző javaslat
lashee ,2015.06.30. 11:00

1703. Mit kezdjünk Trianonnal?

Összetartozni jó. Legalábbis sokkal jobb, mint arra emlékezni, hogy kárt szenvedtünk. Elvettek tőlünk valamit. Trianon alapjaiban rengette meg a magyar identitást. Azóta eltelt 95 év.
Az „a miénk volt ezer évig,/egy falut sem hagyunk nékik” dacából már rég kinőttünk, a Lesz, lesz, lesz… legfeljebb a filmhíradó archív felvételein recseg. Nem lesz. Ezt már valószínűleg a magyarok nagyon kis hányadán kívül mindenki belátta.trianonkezek.jpg

A két világháború közötti magyar revizionista politika valószínűleg az első világháborút lezáró békerendszerre adott reális válaszlépés volt. Azt nem mernénk állítani, hogy az egyedüli lehetséges válaszlépés, de az bizonyos, arányos volt a békediktátum igazságtalanságával, vagy, még ennél is jobban fájó irracionalitásával. Akikkel ez megtörtént, vélhetően azt tartották volna hazaárulásnak, ha politikai érdekképviseletük nem a békekötést megelőző állapot visszaállításán munkálkodik. A második világháború utáni, jaltai világrend aztán eloszlatta a revízió esélyét, sőt, a proletár internacionalizmus keretei között beszélni sem nagyon lehetett erről a témáról. Persze, az elfojtás nem jelentett, nem jelenthetett megoldást semmire. A rendszerváltást követően épp azért lett bestseller Raffay Ernő: Trianon titkai című könyve (majd nyomában több, ennek szakmai színvonalát már nem feltétlenül közelítő mű), mert a közösségben igény volt az erről a nemzeti traumáról való beszédre.

Azóta újra eltelt egy negyedszázad. Trianon továbbra is megmaradt identitásképző elemként, legalábbis nálunk, határon túli magyaroknál biztosan, neki „köszönhetően” vagyunk túl a határon. De a magyarországi közbeszédben is előkerül olykor-olykor, hangsúlyos, vagy kevésbé hangsúlyos pozícióban. Ennek egyik legemlékezetesebb példája, amikor 2010-ben az MSZP-t a Gyurcsány-korszak ámokfutása után újragondolni próbáló, s azt a „nemzeti oldal” számára legalább részben elfogadhatóvá tenni akaró Mesterházy Attila pártelnök kijelentette, nekik is fáj Trianon. Ez új hang volt a baloldalon.

Trianonunkkal valamit kell kezdeni. A pszichológia átkeretezésnek nevezi azt a folyamatot, amelyben következetesen átértelmezzük és átértékeljük egy tapasztalat minőségét. Az átkeretezés során megváltoztatjuk az élménnyel kapcsolatos érzékelési nézőpontunkat. Amikor 2010-ben a magyar Országgyűlés a korábban nemzeti gyásznapként pozicionált június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, pontosan ezt tette. Egy fokkal jobb, mintha évről évre siránkozni gyűlnénk össze egy Nagy-Magyarország térkép tövébe. Persze, Trianonnak van 90 év előnye az 5 éves emléknaphoz képest, időbe fog telni, mire elveszti formális jellegét, és megtalálja a saját útját, ha megtalálja. Tartalommal való megtöltéséhez a felvidéki magyarság is nagyban hozzájárulhatna, ha legalább az alapvető kérdésekben összetartozónak tudna mutatkozni.

2015. 06. 04.

9 hozzászólás

Címkék: Trianon trianoni békeszerződés trianoni békediktátum

A bejegyzés trackback címe:

https://lashee.blog.hu/api/trackback/id/tr687583150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lékek és ellensúlyok 2015.06.30. 15:41:22

A baj az, hogy Trianont nehéz kiragadni abból a kontextusból amelyben a két világháború között volt. A Benesi dekrétumok, a Szlovák és a Román időnként provokatív hozzáállás az, ami akadályozza az "átkeretezést".
A helyzet az, hogy mi csak megbékélnénk most már a dologgal, ha nem szembesülnénk azzal, hogy néhány országban még mindig nem sikerült feldolgozni azt a sokkoló tényt, hogy az valamikor a nem is olyan régmúltban még nem az az ország volt, ahogy most hívják.
A magyar feliratok a régészeti leleteken, okleveleken, vagy akár a temetők régebbi síremlékein torzóként jelzik pl. a Munténiából bevándorolt Kolozsvárinak, hogy az valamikor nem az ő városuk volt. Frusztráló emlékek ezek, amelyeket csak egyféleképpen lehet feldolgozni, negativ irányban játszani le az "átkeretezést" . (A Magyarok, akik elnyomtak bennünket.)
Vagy Pozsony Kassa az ordító példa. Hány szlovák nemzetiségű élt ott Trianon idején ?
Szóval átkereteznénk mi, ha hagynák. Ha a területi autonómia, nem jelentene számukra egyenlőséget a "Nemzetállamuk területének" megcsonkításával. Vagy ha a politikusaik nem játszanák ki ütőkártyának folyton a Magyar kérdést.

lékek és ellensúlyok 2015.06.30. 15:54:12

Sajnos nem felel meg a kárpátmedencei magyarság körében zajló társadalmi és politikai folyamatoknak a "Nemzeti összetartozás" napja kifejezés.
Korrektebb lenne a nemzeti leépülés napja.
A magyarság fogy. A csonka Magyarországban és a határokon kívülrekedtek esetében is. Kint még gyorsítja is ezt a folyamatot az asszimiláció.
Fáradt, önmagát marcangoló nemzet lettünk, akik válaszul szerencsétlen történelmünkre, önmagunkat ostorozzuk.
Sajnos én úgy látom, hogy a magyarság sorsa nem is olyan nagy történelmi léptékekben meg van pecsételve. Kár. Többre hivatott nemzet ez, összetett és kifejező nyelvével, kultúrájával.
A magyarság Európa öregembere, már 500 éve.

Terézágyú 2015.06.30. 16:12:42

"Mit kezdjünk Trianonnal?"

Nos. Fogadjuk el, hogy a régi Nagy-Magyarország tarthatatlan volt. A románok voltak többségben Erdélyben, és ők Romániához akartak csatlakozni. A felvidéken a szlovákok voltak többségben, és ők önálló államot akartak. A horvátok eleve külön államban gondolkodtak 1868 óta külön horvát országgyűlés is volt.

Szóval az egész úgy nem maradhatott.
Csakhogy:
- színmagyar területek elvesztése (Csallóköz)
- a megígért autonómiák, jogok nem lettek megadva.

"Trianon" el lett cseszve.

Megoldás? Nincs, pontosabban egy van: az EU. Háborúval visszavenni már semmit nem lehet, azt kellene elérni (okos politizálással!!!!!), hogy egy magyarnak teljesen mindegy legyen, hogy Budapesten, vagy Kassán, vagy Bártfán él. Mindenhol legyenek ugyanolyan jogai. (Nem úgy, hogy szavazhat nálunk persze!)

2015.06.30. 16:14:10

A globalizáció tulajdonképpen jól jön. Tulképp a határon túl miért ne rendelhetném meg a magyar tv szolgáltató ip alapú szolgáltatását? Egyszer majd ez is eljön. Még egy kis autonómia kellene itt-ott és lassan egyre kevésbé számít, ki hol él. Attól még nem lesz kevésbé igazságtalan az akkori döntés de talán egyszer eljön az idő amikor már lehetsz magyar és meg sem vernek érte.

2015.06.30. 17:28:15

@Terézágyú: Ehhez viszont a szomszéd államok elfogulatlan, kulturált, gyűlöletmentes nemzetiségpolitikája is kellene, valamint a tudat, miszerint nem csupán országok, hanem régiók érdekeihez igazítjuk a politikát.

A prágai Károly Egyetem tanára, az 1942-ben elhunyt neves
cseh filozófus, Emmanuel Radl képviselte ezt a gondolatot.

. „A Csehszlovák Köztársaságot a következő nemzetek alkotják: csehek, szlovákok, németek, magyarok, lengyelek, ruszinok és zsidók. Ezeknek a nemzeteknek jogait az államnak nem csak absztrakt formulával kell meghatároznia, hanem minden egyes nemzet sajátos szükségleteinek figyelembevételével. Ugyanis ezen nemzetek képviselôi nem külföldiek és nem immig-
ránsok, még csak nem is kisebbségiek, akik többé-kevésbé védve vannak az uralkodó nemzettel szemben, hanem az állam konstruktív elemei.”

Nos ezt a nézetet utasította el Benes, elhintve az azóta szárba szökkent nemzetek közötti gyűlölet magvait.

gmihaly 2015.06.30. 17:42:56

A szlávok azért nyugtalanok, mert a milosevicsi Szerbia bombázása lezárta a "nagy szláv lázálmot", benne a pánszláv és neoszláv (szláv kölcsönösség) eszméje nyomán elképzelt birodalom, konföderáció ábrándját. Nem árt tudni, hogy az első pánszláv (össz-szláv) kongresszust 1848-ban Prágában tartották, valszeg a Habsburgok kamarillásai hozzájárulásával. És a Kommunista Kiáltvány is abban az évben jelent meg. A forradalmi zűrzavarral bajkeverő jellegével kapcsolatos 500 oldalas tanulmányát 1854-ben írta meg báró Eötvös József (A XIX. század uralkodó eszméinek hatása...) Az a magyar politikusi nemzedék tudta, hogy rossz vége lesz ennek, de hát "aki időt nyer, életet nyer". Ez volt a dualizmus "békebeli békéje", benne a mérföldes léptekkel fejlődő magyar gazdasággal, iparral, stb. Már 1848-49-ben hiba volt a Habsburgok részéről az oroszokkal boltolni, mert azok vérszemet kapván szponzorálták a szláv nemzetiségek mozgalmait, és talán az ortodoxokét is (románok). A XX. században aztán gondoskodtak a zűrzavar eszkalálásáról,. A magyar "akadémikus" történetírás máig nem mászott ki abból a kelepcéből, amit az elvtársi "testvéri" fegyverek árnyékában vetettek neki. És pl. az 1915-ös, Galíciát megszálló oroszok általi pogromoknál nem árt arra emlékeztetni, hogy Edvard Benes cseh politikus hogy dicsekedett azzal - a "Zúzzátok szét Ausztria-Magyarországot" c. brosúrájában -, hogy a K.u.K. hadsereg cseh katonái mekkora számba álltak át a nagy orosz szláv testvéri csapatokhoz. Én hajlok a két eseménysor összekapcsolásához, tudván azt is, hogy Braunauban, Hitler szülővárosában komoly cseh kolónia élt, az Anschlussig bizonyosan.

Bafana 2015.06.30. 19:42:09

1. Megmaradni.
2. Gyarapodni.
3. Visszaszerezni.
Csakis ebben a sorrendben!!!
A katalánok több száz éve nem adják fel a saját országukhoz való jogot. A zsidók 2000 évig nem adták fel. A lengyeleg is szét voltak tépve száz évig. Nekünk miért kellene feladni?
Amúgy meg a "békeszerződések" szét lettek mára tépve darabokra. Kárpátalját nem Ukrajna kapta, a Felvidéket nem "Szlovákia", a Délvidéket nem Szerbia. Hol van már a SZU? Jugoszlávia, Csehszlovákia? Hol a "békeszerződésbe" foglalt két Németország? Aki akart egyesült, aki akart kettévált. Mi magyarok miért mondjunk le az egyesülés jogáról?
Meg fog ez oldódni idővel, ami egyesülni akar, az úgyis egyesülni fog. Csak akkor fog elveszni, ha mi magunk lemondunk róla. SOHA!!!

Dr. Smit Pal.... 2015.06.30. 21:49:50

Visszafoglalni az utolso negyzetcentimeterig, es halomra loni az osszes mocskos romant.
süti beállítások módosítása