Lassan hétévnyi ismerettel rendelkezünk Robert Fico kormányzásáról, ennek alapján joggal feltételezhetjük, hogy a kormányhivatalban létezik egy „kozmetikai” részleg, amely látszatintézkedések kidolgozásával foglalkozik.
Ilyen például a januártól életbe lépett, „első szociális csomag” részeként realizálódó kutatási és fejlesztési támogatás is. Ennek értelmében reális költségeiken túl a vállalkozók további 25 százalékot írhatnak le a kutatásra és fejlesztésre fordított összegből, 25 százalékot a közép- és főiskolai végzettséggel rendelkező új alkalmazottaik első éves bérköltségeiből, és további 25 százalékot a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek éves növekedése alapján. Az elképzelés önmagában dicséretes, hiszen ha ki akarunk törni az olcsó futószalagország imázsából, az csak a tudomány és a fejlesztés támogatásával lehetséges. Azonban ezt az intézkedést a miniszterelnök és a pénzügyminiszter által a hazai vállalkozó környezet megváltásaként prezentálni erős aránytévesztés, mivel a hazai vállalkozói réteg rendkívül szűk szegmense profitálhat csak belőle. A többieknek maradnak a rendkívül magas járulékterhek, a potenciálisan növekvő adóterhek, és az állandó ellenőrzések.
Peter Kažimír pénzügyminiszter azt is megígérte, ha az ország pénzügyi lehetőségei megengedik, szeretnék csökkenteni az adókat és a járulékokat. Kažimír pénzügyér eddigi tevékenységét szemlélve elmondhatjuk, a fenti mondatban a kulcsszó a „ha”. Az alapján, amit a kormány eddig a vállalkozók érdekében tett, még a legnaivabbak sem gondolhatják, hogy a vállalkozói környezet javítása prioritás lenne. Ez megmutatkozik az olyan érzéketlen törvényekben is, mint például a jelen csomag részeként hatályba lépett intézkedés, melynek alapján a minimálbért keresők nem fizetnek egészségbiztosítási járulékot. (Az egészségügyi ellátás azonban számukra sem lesz ingyenes, ugyanazok dobják rá össze a pénzt, akik az ingyenvonatozásra is – a többiek.) A hasonló összeget kereső, például az építőiparban gyakran kényszervállalkozóként foglalkoztatott kisvállalkozókat azonban kihagyták a kedvezményezettek sorából. Ez csak egy intézkedés, mely azonban jól demonstrálja a kormány hozzáállását. Ha csak az előző évek intézkedései között szemezgetve hozzávesszük ehhez az adatvédelmi törvény körüli szerencsétlenkedést, az emelkedő járulékterheket, a kft. alapítás megnehezítését, a minimáladót, mindezek negatív összhatása mellett a nagy csinnadrattával beharangozott kutatási-fejlesztési támogatás hatása eltörpül.
Ha ezt a tendenciát általánosítani próbáljuk, elmondhatjuk, hogy 2015 sem lesz a vállalkozói környezet masszív javulásának éve.
