Pavol Paška házelnök, úgy látszik, még negyedszázaddal a rendszerváltás után is nehezen dolgozza fel, hogy több párt is van az országban. Bizonyos kor felett már nehéz szakítani a korábban beidegződött, pártállami reflexekkel, és azzal, hogy az e hazát üdvözíteni hivatott utat nem csak egy párt ismeri.

A kormányzati ciklus felénél a Smerről már bizonyosan lehullani látszik a választások után vakolókanállal felhordott, européer, újbaloldali, toleráns arculat. A párt vezetése egyre inkább kimutatja a foga fehérét. Mi pedig meggyőződhetünk róla, mentálisan még mindig ugyanazok a kommunisták ők, akik 1989 előtt voltak.

Paška házelnök gyógyszere elgurult. A legutóbbi parlamenti ülésszak előtt, rendkívül intoleráns módon, levette az ülés programjáról az ellenzék néhány javaslatát. Most – remélhetőleg csak egy gyengébb pillanatában – pedig egyenesen arról beszélt, hogy már az ellenzék törvényalkotó kezdeményezése is zavarja őt.

Nevezetesen, hogy a jövő kedden kezdődő parlamenti ülésszakon megtárgyalandó törvénytervezetek és módosítások között több az ellenzéki: a 112-ből 73 nem a Smer műhelyében készült. A házelnök szerint az ellenzéki képviselők munkája színtiszta obstrukció, förmedvényeiket csak azért terjesztették elő, hogy megbénítsák a törvényhozás munkáját. Ugyan van, amiben Paškának igazat kell adnunk. A házelnök szerint „háromemberes” pártok készítik elő pozsonyi kávéházakban a törvényjavaslataikat. Az ellenzék atomizálódásáról éppen a múlt héten írtunk ugyanezen a helyen. Tény, hogy a jobboldali-liberális mozaik elemeinek politikai súlya jelen pillanatban semmilyen formában nem hasonlíthat össze a Smerével. Az ember komolyan nem tudja, sírjon-e vagy nevessen, amikor az SNS-szavazóból a liberalizmuson át, jobboldali kacérkodással a függetlenségig eljutó, valószínűleg az utolsó parlamenti időszakát töltő Daniel Krajcer akar megnyitni egy olyan súlyos, kormányzati ciklusokon át megoldatlan témát, mint az állam és az egyház különválasztása. Sikergyanús. De épp olyan joga van hozzá, mint ha ezt egy smeres akarná megtenni. Mert, ha tetszik Pavol Paškának, ha nem, az ellenzéki képviselőket épp úgy „a zemberek” választották, mint a Smer képviselőit, és mindkét képviselőtípusra ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Így az ellenzéki javaslatok semmibevételével az állampolgárok egy jelentős (nem smeres) csoportjának véleményét veszi semmibe.

És ilyen „européer” hozzáállással Paška az ország második embere lehet.